Elhoztuk a kocsit
Ma reggel elhoztuk az Austint az előző tulajdonosától, Emiltől. Nagyon kedves volt, részletesen elmesélte, hogy mit-hol-hogyan lehet átnézni, kijavítani, megerősíteni az autón. Alig győztünk jegyzetelni.
A szerződés aláírása után elérhetőséget váltottunk, megadtuk neki a blog címét is, hogy nyomon követhesse az eseményeket. A kocsi tele volt rakva alkatrésszel, de még így is ottmaradt egy motor amiért visszamegyünk pár héten belül. Remegett a gyomrom, hogy milyen eddig eltitkolt hibája lehet a vasnak, ami miatt rácsavarodom az első fára. Természetesen a lejtő alján majdnem kigurultam a STOP tábla mellett megállás nélkül az útra. Hja, el vagyunk kényelmesedve ezekkel a szervófékekkel, meg kormányokkal.
Miután az első félelemtől megszabadultam bátrabban vágtam neki a hazavezető útnak. A bátorság az első emelkedőig tartott, ahol a kocsi elsőként köhögni, majd dadogni kezdett és eltűnt belőle az addig kipufogó nélkül dohogó ménes. Szép lassan félrehúzódtunk, és hagytuk a motort melegedni, gondolván ez annak köszönhető. Pár perc múlva ismét nekieredtünk, elértük az emelkedő tetejét és máris vidáman suhant a gép. Egészen a benzinkútig ahol a kerekeket akartuk felfújni, persze a kútoszlopot elegánsan megkerültük és letottyantunk a parkolóban. Innen a kocsiban se kép, se hang.
Emil egy rövid telefonos konzultáció után volt olyan kedves és pár perc múlva csatlakozott hozzánk egy rakás szerszámmal, valamint egy kannával. A tünetek elmondása után megkérdezte, tankoltunk-e már? 
Arc ég, kanna megtölt, kocsiba betölt, AC pumpa légtelenít, majd a kocsi azonnal feléled. Emil még megvárta, hogy felfújjuk a gumikat és ismét elinduljunk. Köszönjük!
Az út innen eseménytelen volt, a kocsi pont úgy viselkedett ahogy kellett. Az első lengéscsillapító gyengélkedése nem okoz komoly menetstabilitási hibákat. A bal tükör állíthatatlansága kellemetlenebb, de nem veszélyes. Még a gázadagolást meg kell szokni, mert jelenleg csak kipörgő kerekekkel tudok elindulni, de ez majd beidegződik.
Képeket kicsit később.
január 22nd, 2008 at %H:%M
Öhöm, arról persze nem volt szó, hogy benzin is kell hozzá.. amúgy baromi nagy mázli, hogy pont a benzinkúton derült ki, hogy nincs benne benzin.. az M1esről körbekarikázni egy kis benzinért picit tovább tarott volna. Ja, most jut eszembe, hogy nekem sem volt érvényes matricám
január 22nd, 2008 at %H:%M
Apropó matrica, kár, hogy Z. le volt egy kicsit maradva, mert gyönyörű szűk fordulót mutattam be a törökbálinti még fizetős M1 feljáró tövében, mikor rájöttem, hogy a következőn kéne kimenni.
március 3rd, 2008 at %H:%M
Hülyegyerek.