Kipufogó javítás
2008. december 29., hétfőMivel álló helyzetben erősen bejött az utastérbe a félig elégett benzingőz, mindenképpen javítani kellett a helyzeten. Jártomban-keltemben több bevásárlóközpont csili-vili autósboltjába is benéztem, ahol általában néztek rám mint a hülyére, hogy minek akarom én a kipufogót tömíteni. Én is néztem rájuk hülyén, miért tán krómvéget tegyek rá, ha kifúj? Már teljesen letettem róla, hogy magánúton javítsam a helyzetet és már ott tartottam, hogy elviszem szerelőhöz a kocsit.
Azonban pár hónapja a Belsőségen Csikós Zsolt Pandabűz száműzve cikkében megemlítette (a kép illusztráció a cikkből) a tömitőanyag típusát, ami pont kellett nekem. Hülye módon nem őt hívtam fel, hogy adjon már pár grammot a maradékból, igaz azt hittem, hogy kelleni fog vagy két tubus. (Biztos nem küldött volna el a francba
)
Keresni kezdtem a neten, sikerült is találni egy Csepeli garázsban egy autósboltot, ahol kőkemény 782 forintért hozzám vágtak egy tubussal, gyorsan vettem sarukat is, mert ahol hozzányúlok az elektronikához ott letörnek a kissé elöregedett drótvégek. Nomeg vettem egy hármas szivargyújtó elosztót, majd valamikor felszerelem azt is. Sajnos nincs biztosító rajta, de majd megnézem, hogy tudom értelmesen bekötni.
Este hatkor feküdtem be a kocsi alá a pasztával. Mivel a garázs kipakolásához nem volt kedvem, a kocsi megemeléséhez meg az emelőt kellett volna előbányászni, lazán becsúsztam a kocsi alá. Nem tudom végül hány centi is lett emelve, de az biztos, hogy minden különösebb probléma nélkül be tudtam menni a kocsi alá a hátsó keréknél és kicsit nehezebben, de beakadás nélkül kimásztam az elsőnél. Amíg bent voltam a pasztát simán rákentem a csőre, és indítóztam. Mint kiderült nagyon szép buborékokat lehet fújni ebből a pasztából is. Tehát újra kenés és egy óra várakozás és után indítottam csak újra. A kipufogó belseje továbbra is csörög, azonban jóval kevésbé fúj ki. Mint kiderült mind az első, mind a hátsó dobnál és a tavasszal készített hegesztésnél is van néhány szivárgás. Ide kentem még egy kis trutyit amit egészen holnapig fogok száradni hagyni. Holnap megint megvizsgálom, és a maradék lukacskákat is tömítem. A maradék pasztát elviszem magammal az útra. Ha valaki felbosszant ezzel kenem be éjjel a sátorban a szemhéját! Másnap reggelre vaskeményre szárad és csak flexszel lehet leszedni.
A tervezetthez képest jópár hónapnyi csúszással elkészült az autó. Ennek örömére felfuvaroztam Pestre, hogy még karácsony előtt, Zénó névnapján, felkerüljön hozzánk a drága.
Monty futóműve és fékrendszere újjászületett. A teljes fékrendszer (munkahengerek, fékcsövek, első fékbetétek, féktárcsák, valamint a hátsó dobfék és pofák) cserélve lett, az első lengéscsillapító bekerült, elöl a rugó gumibakokkal “megnyúlt” és merevedett, ettől az orra kb. 2 cm-vel feljebb került. Hátulra Golf lengéscsillapító került, ami teljesen megegyezik a Montegoéval, attól az apróságtól eltekintve, hogy a rugótányér 6 cm-vel feljebb található, hogy mégse hintázzon, ha már ilyen magasra került hátra az Audi 80-as erősített (eredetinél 1,5mm-vel vastagabb) rugóját kapta. A háta ettől 6-8cm-t emelkedett, anélkül, hogy vészesen elkezdjen bólogatni.
A generátor felújításra került, a feszítőgörgőt leszámítva teljesen, szíjak, gumibakok, szilentek és az összes folyadék (hűtő, fék, olaj) cserélve lett. A motort nem bontotta, meg, bár a hengerfej egy kicsit köpi az olajat, ez belátható időn belül nem fog problémát okozni. A vizsgához az összes világítótest meg lett javítva, még rendszámtáblavilágításunk is lett.


Nekiszaladtunk a hirdetéseknek igyekezve a pénztárcánkhoz leginkább illő autócsodát kiválasztani. A választásunk egy Austin Montego 2.0-ra esett, amely az árához képest viszonylag jó állapotúnak tűnt. A tulajdonosa nem kertelt elmondta, hogy jelenleg milyen problémái vannak az autónak. Szerencsére sok fődarabot tud adni hozzá ami viszont a későbbiekben jól jöhet, akár beépítésre, akár a Montego Fanatikusok klubján belül cserére kerül sor.