Szerelés – olajgomba, kartervédő
2009. január 4., vasárnap
Kigurultunk Balázzsal Maklárra berakatni a kocsiba az olajgombát. Megbeszéltük Ferivel, hogy a fagyálló és a kor minden valószínűség szerint szétette a hengerfejpakolást. Mivel így elindulni igen merész lenne előjegyeztünk egy időpontot jövő hétfőre 12-ére, amikor megcsináljuk a hengerfejpakolás cserét. Ez remélhetőleg megoldja az olajfolyást és a vízfogyasztást is.
Bár legalább ötven kilométert tettem meg az utóbbi két napban, a víz szintje egy milimétert semmit sem változott. Igaz a fűtés sem indult még el. Elképzelhető, hogy a radiátort otthon megpróbálom átmosatni slaggal, hátha attól jobb belátásra tér.
A szerelőnk azt is megállapította, hogy a hőpatron is cserére szorul, akár azt is el tudom képzelni, hogy ez okozza a fűtés kimaradását. Ezt a holnapi napon igyekszem orvosolni, elsétálok a gyerekkel a legközelebbi autósboltig, veszek egy hőpatront és becsavarom.
Józsi bácsi ma volt olyan szíves és rám szánt egy adag időt és egy jó nagy 2,5 mm-es lemezt. Ebből elkészült a kartervédőnk. Elsőként a fenti képen látható módon feltámasztottuk a kocsit, majd kartonból csináltunk egy sablont, egy darab alumínium lemezből pedig hajlítási profilt. A sablont átmásoltuk a lemezre, flexszel körbevágtuk, behajlítottuk és visszapróbáltuk a kocsi alá. Kicsit még kinyestünk az fölöslegből és rákerült a merevítés. Zártszelvényből kapott két hosszanti merevítőt, valamint középen két laposvas erősítést. A lemez rugalmas felfogatását Skoda motortartó bakok fogják ellátni, amit Balázs beszerez nekem és a hengerfejpakolással egy időben az aknából megoldjuk ennek a rögzítését is.
Az eredmény gyönyörű lett és főleg nagyon erős. Ha eljutunk odáig, akkor majd leszerelem és ezen fogok leszánkózni a homokdűnéken!
Ja igen, a második képen valóban Jézus van. Épp Terminátor stílusú alkarkiegészítést kap, és készül neki egy új kereszt is. Valaki be akarta gyűjteni, mint ócskavas és letörte a kezét. Sajnos egyébbirányú elfoglaltsága miatt Ő nem fog személyesen elkísérni minket.





A csövek illesztéséről leszedtem a bilincseket, hogy a felsliccelt részekre is jusson a tömítőpasztából. Az 1995-ben utángyártott kipufogóra természetesen rá volt hegesztve a bilincs, persze ezt csupán akkor tudtam meg, amikor kalapáccsal jó alaposan megpüföltem és levált. A tegnap felkent anyag vastagját szintén kalapáccsal intéztem el, a maradékot durva reszelővel távolítottam el, a legvégén szép fényesre felcsiszoltam egy kis csiszolópapírral. Mindezt persze hanyatt fekve a cső alatt úgy, hogy közben pont a fejemre potyogott a rozsdával kevert tömítőpaszta. Hogy ne fújja szét az anyagot a motor még mielőtt ráégne az anyag gondoltam, hogy a gázos kis hőlégfúvómmal kezelésbe veszem közben rájöttem, hogy az Kerepesen van kint, akkor marad az ősi réz benzinlámpa, ahhoz meg nem volt épp benzinem. Elkeseredésemben gyertyával próbáltam megmelengetni, de részint fújt a szél részint a gyertya minimális hőjét azonnal elvezette a cső. Az egész eredménye az lett, hogy jól bekormoztam a csatlakozást, de ahogy megpróbáltam megnyomni, rögtön láttam, hogy egy kicsit sem szilárdult még meg az anyag.
